Skip to content

TDK Howto

Jump to bottom
Gabor Szarnyas edited this page Oct 15, 2019 · 12 revisions

TDK portál

  • Bejelentkezés jobb felül
  • Ki kell választani a VIK-es logót jobb oldalt
  • Dolgozat beadása bal felül a fejlécben, Dolgozataim menüpont alatt

Hasznos anyagok:

Sablonok:

Szokásos felépítés

  1. Absztrakt/Abstract (max. 1 oldal/nyelv)
  2. Bevezető/Introduction (max. 3-4 oldal)
    • Kontextus
    • Konkrét probléma
    • (Korábbi saját/nem saját eredmények, emiatt lehet hosszabb is)
    • Javasolt megoldás
    • Dolgozat felépítése
  3. Háttérismeretek/Preliminaries/Background (kb. 5-15 oldal)
    • Minden ami a dolgozat megértéséhez szükséges háttérismeret (tehát nem saját kontribúció)
    • A cél (a) távlati kép kialakítása a releváns tudományos vagy technológiai fogalmakról, és (b) a részletek olyan mértékű megismertetése az olvasóval, amely a dolgozat, az elméleti és gyakorlati eredmények, valamint a példák megértéséhez szükséges.
    • Nem cél: bevezetés a számításelméletbe tankönyvet írni, Eclipse tutorialt írni, bármely tudományos vagy technológiai terület definitív referenciamunkáját létrehozni :) Egy bizonyos ponton, ahol a fenti célok már megvalósultak, el kell vágni a fonalat és külső forrást ajánlani a részletek iránt érdeklődő olvasónak.
    • Mindenre kell hivatkozás!
  4. Saját kontribúció (kb. 10-20 oldal)
    • A módszer/algoritmus/program működésének és elvének részletes leírása
    • Itt építünk a háttérismeretekben leírtakra
    • Itt csak objektív, tényszerű ismertetés, értékelés csak később
  5. (Implementáció) (max. 5-10 oldal)
    • Ha elméleti jellegű az eredmény
    • Csak ha tényleg érdekes a megvalósítás is
    • Szoftverarchitektúra, adatszerkezetek, optimalizálások, különlegesebb technikák
  6. Értékelés/Eredmények/Results (kb. 5-15 oldal)
    • Mérési eredmények, tesztek, előnyök/hátrányok, összehasonlítás más eszközökkel, esettanulmányok, stb.
    • Szeretjük az átlátható méretű táblázatokat, a grafikonokat még inkább
  7. (Kapcsolódó irodalom/Related Work) (kb. 3-5 oldal, ha hangsúlyos, akkor max. 10)
    • Csak ha gazdag a kapcsolódó irodalom és fontos részletesebben bemutatni (pl. elméletileg is össze kell vetni a saját megoldással, ezesetben kerülhet az értékelés fejezet elé is)
  8. Konklúzió/Conclusion and Future Work (1-2 oldal)
    • A munka összefoglalása
    • Továbbfejlesztési lehetőségek

Összesen: kb. 35-75 oldal

Mottó a terjedelemhez: “I didn't have time to write a short letter, so I wrote a long one instead.” - Mark Twain

Jótanácsok:

  • Egy ábra többet mond ezer szónál.
  • Ha a téma algoritmus vagy matematikai jellegű, igyekezzünk formálisan is leírni (Definíció-Tétel-Bizonyítás)
    • De ilyenkor is mellékeljünk szöveges magyarázatot!
  • A bonyolultabb dolgok megértését jól segítik a példák
    • Célszerű törekedni rá, hogy az egész dolgozaton ugyanazt a példát vigyük végig (így csak egyszer kell megérteni a példát)
  • Ha a téma fejlesztés jellegű, akkor valamilyen fejlesztési metodológia szerint érdemes bemutatni a fejlesztést, részletesen és ábrákkal dokumentálva a használati esetektől a terveken keresztül a megvalósítás során használt mintákig mindent.
  • Lehetőleg ne tegyünk forráskódot a dolgozatba, legfeljebb példaként, vagy ha szerves része az eredményeinknek.
  • Az algoritmusainkat viszont mindig adjuk meg pszeudokóddal is, mert az pontosabb lesz, mint amit szövegben le tudunk írni.
    • Ettől függetlenül szükséges a szöveges magyarázat is, még ha csak nagy vonalakban is.
  • Minden ábrát, példát, kódot, stb. hivatkozzunk a szövegben és adjunk hozzájuk leírást.
  • Ügyeljünk rá, hogy a saját kontribúciót élesen elhatároljuk és megkülönböztessük a már korábban is létező, mások munkájából származó eredményektől!
  • Plagizálni tilos, ami a gyakorlatban a következőket jelenti:
    • Ha legalább egy teljes mondatot szó szerint idézünk valakitől, azt idézőjelek között, pontos forrásmegjelöléssel tehetjük.
    • Ha valakinek az eredményeit/fogalmát/termékét felhasználjuk vagy csak megemlítjük, a forrást (publikáció, diplomamunka/disszertáció, honlap, stb.) be kell tenni az irodalomjegyzékbe, és a szöveg megfelelő pontján hivatkozni kell rá.
    • Ha egy-két bekezdésben mindig ugyanarról az eredményről/fogalomról/termékről írunk, elég az első helyen hivatkozni rá. Másik fejezetben azonban már célszerű újra kiírni a hivatkozást.
    • Nem kell rettegni a plagizálástól, ha rendesen hivatkozunk, akkor nyugodtan hasonlíthat a szöveg és a gondolatmenet az eredetire, nem a mondatszerkezetbe fognak belekötni.
    • BibTeX Guidelines (angolul, hogyan legyen jó hivatkozásjegyzékünk LaTeX-ben)
  • A dolgozat három legfontosabb része az absztrakt, a bevezető és a konklúzió. Ez igaz szinte minden tudományos írásra, ugyanis
    • az absztrakt kelti fel az irodalomkutatást végzők figyelmét,
    • a bevezetőben kell meggyőzni őket arról, hogy az írásunk valóban releváns és érdekes (emiatt nyugodtan lehet spoilerezni is, nem krimit írunk),
    • a konklúzió pedig az a fejezet lesz, amit közvetlenül ezután először megnéznek, hogy lássák, tényleg elértük-e a kitűzött célunkat és az összhangban áll-e az övékkel (így itt a kezdeti célok és a megvalósítás rövid összefoglalása után az elért eredményekre kell fókuszálni). A Konklúzióban gyakran keresnek érdekes nyitott témákat is, így a továbbfejlesztési lehetőségek (Future Work) szintén fontos lehet.

Előadás

Nagyon fontos az előadástechnika, ehhez az Add elő magad és a Confessions of a Public Speaker c. könyvek nagyon jó tippeket adnak. Mindkettő elég rövid és nagyon olvasmányos.

Egy jó diasor is alapvető feltétel az előadáshoz. A tisztán szöveges, teleírt diasorokkal könnyű elveszíteni a közöséget. Ugyanakkor a fotókat és hangzatos feliratokat tartalmazó marketing jellegű előadások sem működnek jól egy tudományos konferencia esetén.

Az előadás alapvetően egy történet elmesélése, amit logikusan fel kell építeni: fontos, hogy legyen íve és fókusza a prezentációnak. Érdemes a lényeges pontokat szövegesen is felírni a diára, és közben lényegretörő ábrákkal, látványos diagramokkal színesíteni az előadást. Szintén nem elvetendő calloutok (képregényszerű buborékok) és egyszerű animációk használata vagy az elemek fokozatos, léptetett megjelenítése. És természetesen elengedhetetlen az alapos gyakorlás: egy új diasorhoz gyakran 10 próba is kell, mire igazán jó lesz az előadás. Különösen fontos az elejét begyakorolni és arra figyelni, hogy ne fussatok ki az időből.

Az előadáshoz javasolt a kutatócsoport diasor sablonjának használata, ez elérhető PowerPointban és LaTeX beamerben is. Könyvekből a béna címe ellenére a Presentation Secrets a legjobb, mert rengeteg általánosan használható tippet ad (pl. a színek használatáról). Szintén vannak jó ötletek a slide:ologyban, ill. haladóknak hasznos lehet a Presentation Zen.

Kapcsolódó anyagok: érdemes elolvasni a Tanácsok előadások készítéséhez diplomavédésre oldalt is.

Clone this wiki locally